RÖGZÍTETT FOGPÓTLÁSOK

Foghiányok

        Foghiányok leggyakrabban foghúzás miatt alakulnak ki, ritkább esetben akkor, amikor nem nő ki, nem fejlődik ki egy fog. A foghiány egyrészt csökkenti a rágóképességet, rontja az esztétikai megjelenést és további elváltozásokat okoz a rágószervben. A fogpótlások célja tehát:

- rágóképesség helyreállítása

-esztétika

-a foghiány további káros következményeinek megelőzése

     Miért fontos egy elvesztett fog pótlása?

Akár egyetlen fog hiánya is olyan folyamatot indít el, ami a későbbiek folyamán további elváltozásokhoz vezet. Az alábbi példán azt látjuk, hogy egy őrlőfog elvesztése hogyan okozza az egész rágószervre kiterjedő elváltozások sokaságát.

1. A kihúzott fog helyére bedől a mőgötte lévő fog. Az igaz ugyan, hogy a bölcsességfog így könnyebben tud kibújni, de a második őrlőfog bedől és nem eltolódik a hiány irányába.

2. A második nagyőrlő fog dőlése miatt fogágybetegség alakul ki a fog elülső gyökerénél, ami idővel a fog elvesztéséhez vezethet.

3. Bizonyos helyeken, a fogak között gyakoribb lesz a szuvasodások előfordulása

4. A hiánnyal szemben lévő fogak kiemelkednek, megnehezítve ezzel a későbbi fogpótlás fogtechnikai kivitelezését.

5. A rágófelület a fogak elvándorlása miatt jelentősen csökken, ezért az érintett oldalon a rágóképesség jelentősen csökken.

6. Ezért a páciens inkább a másik oldalt használja rágásra. Az érintett oldalon nem érvényesül a rágás tisztító hatása, ezért az oldal hajlamosabb a lepedékképződésre, szuvasodásra és fogkövesedésre. A nem használt oldalon gyakran találkozunk a rágófelszínen is fogkővel.

7. Az egyik oldali rágás miatt állkapocsizületi elváltozások is kialakulhatnak..

1 2

Az ép fogazat

Az első nagyőrlő hiánya számos további elváltozáshoz vezet

5

 

6

 

A jobb alsó őrlőfog bedőlt a korábbi hiány helyére
Az alsó őrlőfog elülső gyökerénél fogágybetegség a röntgenfelvételen.

3

4
A jobb felső első és második nagyőrlőt korábban eltávolították. Látszik, hogy a felső hátsó örlőfog előrébb vándorolt, azonban csak egy ponton érintkezik a szemben lévő alsó őrlőfoggal, ezért ezen az oldalon fogazat rágás funkciója korlátozott. (gipszminta)
Összehasonlításképpen a másik oldal. (gipszminta)

Rögzített fogpótlások

        Rögzített fogpótlásnak nevezzük azokat a fogtechnikus által készített fogműveket, melyek ragasztással kapcsolódnak fogakhoz, fixen, a páciens által el nem távolítható módon. Elkészülésükhöz a fogak előkészítése (csiszolás), lenyomatok és fogtechnikai közreműködés szükséges. Alkalmazásuk feltétele a megfelelő számú és elhelyezkedésű fog. Esztétika és életminőség tekintetében ezek a legkedvezőbbek, áruk ezzel arányosan magasabb.

      A legegyszerűbb (nem szakmailag ) fogpótlás a csak egy fog bizonyos részének pótlására szolgáló fogmű. Ezeket két csoportra oszthatjuk:

      Gyökércsapok, melyek egyik része a gyökérkezelt fog gyökércsatornájában helyezkedik el, másik része csonkakúpszerűen pótolja a fog koronai részét oly módon, hogy arra a későbbiek során borítókorona kerüljön. Általában fémből készül, alternatívaként a fogorvos is elvégezheti a rendelőben a csonkfelépítést.

7     A másik csoport a fogak koronájának egyes részeit pótló vagy kiegészítő esztétikus fogművek. Ezek lehetnek betétek (inlay), melyek fogtechnikus által készített, fogorvos által beragasztott "tömések", nagyobb kiterjedésű onlayek vagy a jellemzően frontfogakra készült, frontfogak szín és alak korrekciójára alkalmazott vékony héjak. Ezek a fogpótlások minimális foganyagveszteség mellett esztétikus megoldást jelentenek, azonban napjainkban a modern esztétikus tömőanyagok és tömési technikák alternatívái lehetnek a fenti kezeléseknek rövidebb idő alatt. Készülhetnek aranyból, fémkerámiából, kerámiából vagy megerősített kompozíciós műanyagból.

    Ha egy fog annyira tönkremegy, hogy töméssel már nem lehet ellátni, koronával még helyre lehet állítani a fog alakját, színét és funkcióját. Az egy fogas rögzített pótlás neve szóló korona.

    A foghiányok okozta problémák megoldására számos megoldás létezik, melynek elbírálása a fogorvos feladata. A foghiányokat pótolni lehet rögzített és/vagy kivehető fogpótlásokkal, esetleg implantátum beültetésével.

    A foghiányt pótló rögzített fogpótlások a hidak. A hidakat a pillérfogakra ragasztással vannak rögzítve, ehhez csiszolással elő kell készíteni a pillérfogakat. A csiszolás célja, hogy helyet biztosítson a híd számára. A pillérfogakra rögzített koronák tartják a hiányt pótló hídtagokat. Pillér lehet saját fog vagy implantátum. A fogtechnika technológiai fejlődése során számos eljárás született a hídak, koronák elkészítésére, melyek egy része már a történelem része, azonban sok régebbi technológiájú híd található még pácienseink szájában. A jelenlegi fogászati ellátásban a fémkerámia a leggyakrabban alkalmazott eljárás, amely megfelelő stabilitás mellett esztétikus megoldást jelent a foghiányok pótlására. Újabban egyre inkább kezdenek elterjedni a fémmentes fogpótlások.